Tegnap Zolinak dolgoznia kellett, ezért 11 körül átjött érdi Mama segíteni a csajszik körül. A reggelt bevállaltam egyedül és egész jól sikerült, igaz, pont egyszerre keltek a lányok, de Fanni szép türelmesen kivárta az ágyában (egyébként is későn mászik ki belőle...), amíg Zsófit tisztába teszem, megetetem és büfiztetem. Utána jött Fanni, akkor Zsófi feküdt türelmesen. A türelme igazándiból a reggeli alatt fogyott el, akkor megpróbáltam őt elaltatni (ez nagy menet volt, Fanni reggelizik, meg én is ennék, közben Zsófi nyűglődik a kezemben, hogy aludna, de nem tud, hmmm, azért negyedszerre sikerült is őt letenni úgy, hogy elaludjon :-D Ezután már gyerekjáték volt a délelőtt. Délután Papa is átjött, készült is egy fotó az unokákkal:
Arról talán nem írtam, hogy múlt héten Zsófi bal szeme könnyezni és váladékozni kezdett, ahogy az Fanni szemével is történt anno. Gyorsan cseppentettem bele egy kis anyatejet (talán négyszer vagy ötször összesen) és szépen rendbe is jött. Hát igen, Fanninál ezt nem csináltam, inkább kamilláztunk meg maszíroztuk neki, hogy nyíljanak meg azok a fránya könnycsatornák, aztán végül egy szemcsepp oldotta csak meg a dolgot. Most ezt asszem megúsztuk :-)
Fanninak is jár ám a dicséret, de előre le is kopogom, kopp-kopp-kopp, ugyanis már harmadik napja alussza át az éjszakát, vízivás nélkül!!!! Sőt, ezt már annyira tökélyre fejlesztette, hogy ma Zsófi éktelen ordítására sem ébredt fel (hát igen, kicsit bealudtunk és csak a nagy ordításra értem át :-D). Ügyes kislány, úgy tűnik, neki két hét kellett az összeszokásra ilyen téren, reméljük, ez a jó szokása megmarad :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése