Nyűgös napok

Zsófi az utóbbi napokban nagyon nyűgös, sokszor a pocakja fájhat, mert masszírozásra megnyugszik, de biztosan ez az idő is bántja őt. Nem is csoda, mi felnőttek is megszenvedjük ezt a bolond időjárást, egyik nap kánikula, aztán hideg és eső, ma megint napos szép idő, ki tudja ezt már követni. Egy biztos, Zsófi nem nagyon...Éjszaka nagyon szépen alszik, 2-3-szor kel enni, de nappal amikor fenn van, nagyon nyűgös, emiatt az elalvás is nehezebb, mint eddig. Múlt héten még olyan szépen elnézelődött a járókában, most letesszük és hatalmas sírás következik. Még kézben sincs mindig el, folyton szopizni akar...persze nem azért, mert éhes, hanem csak szimplán kényelmi szopik ezek, amiket teljesen nem is akarok megvonni tőle. Más, mint anno Fannival volt...Fanni 40-50 percig szopizott, ez idő alatt valószínűleg kiélte ezt az igényét, plusz ő nagyon korán elkezdett cumizni. Zsófi ezzel szemben 5-10 perc alatt végez a szopival, ennyi idő biztosan nem elég neki a szopizási inger kiélésére, plusz a cumit nem fogadja el, pedig már azt is próbáltuk, szóval marad a kényelmi szopi, ami viszont nekem fárasztó.

Az első igazi mélypont tegnap este volt. A fentiek miatt ugyanis délutánra, estére már elfáradok, testileg-lelkileg, tegnap este egy ilyen Zsófi sírás közben én is elpityeregtem magam, amit persze Fanni is megérzett és ő is sírni kezdett, szóval hármas bőgést rendeztünk...csak egy rövid ideig, mert aztán jött a felmentősereg, Zoli átvette Zsófit, mi pedig Fannival gyorsan megvígasztalódtunk és vacsit csináltunk. Hiába, azért az egész napos (na jó, nem egész napos, csak abban az 1-2 órában, amikor két etetés között fenn van) gyereksírás lelkileg tényleg megterhelő tud lenni. Reméljük, a hat hetes gyerekágyas időszak elteltével kicsit javul a helyzet majd.