Tegnap és tegnapelőtt olyan szép idő volt (tiszta tavasz, megbolondult az időjárás, hétvégére meg már havat mondanak...), hogy ezt kihasználva 2-szer 1,5-2 órát is a szabadban töltöttünk Zsófival. Tegnapelőtt délután találkoztunk ismerős gyerekekkel, ahol Zsófi kipróbálta a legkisebb méretű motort (nekünk ilyen piciben csak a nyuszis van, de abba mindig beleakad a lába) és annyira ráérzett az ízére, hogy tegnap, ha azt mondtam, hogy megyünk sétálni, akkor (nem az volt a válasz, hogy Majtinékkal, mint ahogy szokott, hanem) csak ezt hajtogatta: "motojozni, motojozni, motojozni". Ezen felbúzdulva délután nyuszis motorral mentünk oviba Fanniért. Előre láttam lelki szemeim előtt, hogy visszafelé gond lesz abból, hogy egy motor van, de nem mertem elvinni Fanni motorját, mert ha Zsófi nem bírta volna és vinnem kellett volna az ő motorját (és még esetleg őt is), akkor az azért már sok lett volna. De: a kisasszony végigbírta az utat, szépen ment a kis motorjával, egész ügyesen, fölfele persze kicsit megtoltam, lefele visszafogtam...igaz, háromnegyed óráig tartott a gyalog vele 15-20 perces út.
Visszafelé felváltva motoroztak (persze volt is ebből hiszti, amikor Fanni motorozott, Zsófi folyton ezt hajtogatta sírva, hangosan: "Knti is, motojozni, szeetnéd!!!". Aztán a végén már Fanni is elégedetlenkedett, mert egy idő után észrevettem, hogy a bakancsa orrát szépen lehúzta, úgyhogy a nyuszi a végén már a kezemben utazott, mellettem két elégedetlen gyerek...szép látvány lehettünk :-D.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése